Eljött az pillanat, ami évente egyszer vagy kétszer szokott megtörténni: Johnny Cage nem tudott mit mondani. Csendben ülve nézte Nasht és próbált rájönni, hogy miért jött el hozzá a férfi. - Igazán szép kutatás egy CIA ügynöktől. - mosolygott rá végül az "ügynökre" Direkt vétett hibát, ugyanis sejtette, hogy Nash nem az akinek mondja magát. Triviális és könnyen észrevehető provokáció volt, de Johnny szerint egy próbát megért. - Még mindig az Interpol alkalmazásában állok. - ragaszkodott a férfi a Johnny által fedősztorinak vélt tényekhez - A Szövetség utáni nyomozásom indoka pedig csak r.... - Meghalt a társa egy bevetésen? - dobta be Johnny az egyik leggyakoribb klisét - A Feleségemet és a fiamat. - vágott komor arcot Nash - Umbra egy utcai tűzharcba avatkozott be és pár elszabadult golyó rossz helyre ment. Johnny érezte, hogy nem illik tovább feszítenie a húrt. - Részvétem. - mondta kurtán de őszintén Nash beleegyezően bólintott, majd felállt. - Vigyázzon magára Mr. Cage! - nyújtotta át a névjegykártyáját - Az aktát meg tartsa meg. Jól fog jönni. Johnny felállt és megrázta Nash kezét. - Köszönöm. Nash nem mondott semmit, csak biccentett egyet és kisétált a díszletből magára hagyva Johnnyt a gondolataival. Pár percnyi olvasgatás után megcsörrent a telefonja. Cassie volt az. - Szia! - vette fel a telefont Pár percig hallgatta a lánya rá zúdított információit, majd egy ponton belekérdezett. - Állj, állj, állj! - mondta - Hogy mit csinált? Jól van, jól van, Nyugi, máris ott vagyok! Bontotta a vonalat és elindult a parkolóba.
Kezdőlap
