Izana Sawyer
Életkor
21 év
Látszólagos kor
18-22, általában a sminkek és a sok kiegészítő miatt fiatalabbnak tippelik
Csoport
Briganti [Föld Birodalom]
Foglalkozás
a Vörös Sárkány tagja, az általuk rábízott feladatokat teljesíti általában kisebb alvilági munkák képében: lányok beszervezése prostitúcióhoz, drogcsempészet, pénzmosás, betörések
Play by Rachel Amber (Life is Strange)
|
|
Különleges képességek
Hangmanipuláció: veleszületett képessége, hogy képes manipulálni a hanghullámokat, ezáltal kedve szerint támadhat és védekezhet is velük. Bár a saját hangjára immunis egy bizonyos szintig, ha túlságosan erős rezgéseket generál, azt az ő dobhártyája is megsínyli. Gyakran vérzik a füle, ha túlerőlteti a képességét, és többször beszakadt már a dobhártyája is. Ilyenkor gyorsan regenerálódik, de akár napokra is megsüketülhet. A hanghullámok felhasználása
meglehetősen sokrétű.
A Sárkányoknál rájöttek, hogy az erejének forrása az, hogy képes a hangok hullámait manipulálni, így kipróbálták, vajon működhetne-e a képessége más hullámok esetében is. Elkezdték kitanítani neki az
agyhullámok manipulácóját, melyben egész szép eredményeket ért el, de ezen a téren erősen fejlesztésre szorul még a tudása.
Ezeken túl részesült alapfokú közelharci kiképzésben, ami arra elég, hogy meg tudja magát védeni egy átlagos civillel szemben, ha az megtámadná, képzett személyt azonban valószínűleg nem tudna lenyomni. Alapszinten felismeri a mérgeket is, a Sárkányoknál immunissá tették bizonyos szerekre.
Moralitás
Egyensúly (félúton a Pusztító felé)Jellemrajz
Származás: USA
Vércsoport: 0-
Beállítottság: nem szokott elgondolkodni rajta
Amit szeret: esőben táncolni, csókolózni, esőben táncolva csókolózni, mezítláb lenni, telefonos játékokat nyomkodni, vásárolni (főleg ruhákat)
Kedvenc minta: kockás/négyzetrácsos dolgok, néha jöhet a csíkos is, de a virágmintától kiborul
Kedvenc szín: vörös (sötét), bézs
Kedvenc virág: nárcisz (mert olyan ártatlan, törékeny és szép), liliom (főleg annak nyugtató, altató hatása miatt)
Kedvenc illat: vattacukor (és egyéb édes aromák, mint a vanília, csokoládé, fahéj)
Kedvenc étel: takoyaki
Amit nem szeret: (rém)álmok, üres ígéretek, túlzott káromkodás
Erőssége: éneklés a zuhany alatt, háromfogásos reggeli rittyentése maradékokból, flörtölés csak úgy heccből, körömfestés
Gyengepontja: a nővére, Gemma és Türkiz, ők a két legfontosabb személy az életében, noha a testvére iránt táplált érzelmei meglehetősen vegyesek, mégis hatni lehet rá akár az említésével is
Félelmei: hogy közel enged magához valakit, akit aztán újból elveszít. Rémálmaiban legtöbbször a gyerekkora kísérti, vagy Türkiz elvesztésével kapcsolatosan szabadulnak el a rémképek a fejében.
Vágyai: szétmorzsolni a Különleges Erőket és lehetőleg túlélni az életet, habár nem vágyik megöregedésre és lassú halálra
Allergia: darázscsípés, emiatt mindig hord magánál kalciumot
Rossz szokások: dohányzás, alkohol, hajlamos mindkettőt túlzásba vinni
Egyéb: jobbkezes, (ál)vegetáriánus (az egyetlen, amiről képtelen lemondani, a takoyaki), enyhén környezetszennyező
Megjelenés
Ha eltekintenénk két különleges ismertetőjegyétől, könnyedén beolvadhatna az átlagos, amerikai tinédzserek körébe. Öltözködése, ruházata teljesen hétköznapi, szereti a fiatalos, divatos ruhákat: a szűk farmereket, melyek kiemelik hosszú combjait, a tornacipőt, mert kényelmes és márkás, a kockás ingeket és a rengeteg kiegészítőt, nyakláncokat, bokaláncokat, karkötőket, gyűrűket. Őzbarna haja napfényben gyakran szőkébe csap át és már egész hosszú. Sminkje erős és dögös, olykor kicsit sok, de sosem ízléstelen - az biztos, hogy egyetlen titkos akcióba sem vág vele kirúzsozatlan ajkakkal, de ha be kell olvadni, a kedvedért talán választ valami halványabb árnyalatot. Talán. Lazac jó lesz? Magassága átlagos, alkata kissé sportos, de nem kirívóan izmos és messze nem törékeny. Talán még el is mennél mellette az utcán, ha nem fityegne a bal fülében egy különleges, kék toll fülbevaló. Igen, csak a balban, a párját ugyanis nővére őrzi. Más értéke vagy jelentése nincs is ennek az ékszernek, nem úgy, mint a csuklóján látható tetoválásnak, mely büszkén hirdeti helyét a Vörös Sárkányban. Természetesen általában csuklópánttal és karkötőkkel rejti, kerülve a feltűnést, avatatlan szemek pedig csak egyszerű hennának nézhetik.
Előtörténet
Tíz évvel ezelőttMegnyomtam a gombot, mire a kijelzőn felvillant Gemma arca. Egy számomra ismeretlennek ható lakás előterében ücsörgött a számítógép előtti széken pont úgy, ahogy most én is az ő egykori szobájában. Kapkodva megigazította a monitor tetején a kamerát, ideges oldalpillantásokat vetve a háta mögé. Ugyanazt a ruhát viselte, mint amiben utoljára láttam őt: farmert, trikót és kockás inget, világosbarna haja tömött fonatként nehezedett bal vállára.
-
Jól figyelj rám, Izana, mert nincs sok időm. Csak egyszer tudod meghallgatni ezt az üzenetet, utána a vírus, amit a gépemre küldtem, törölni fog minden adatot. - Görcsbe szorult a gyomrom, ahogy a képernyőt figyeltem, a besötétített szobában sápadt arcom a kék fényben fürdőzött. Alig múltam tizenegy és évek óta nem láttam már Gemmát. Anya nem szerette, ha a holmijai közt matattam, de miután a gépe csak úgy magától bekapcsolt, mintha láthatatlan erő vonzott volna ide. -
Egy szervezetnek dolgozom, amit Különleges Erőknek hívnak. Az volt a feladatom, hogy beépüljek egy Vörös Sárkány nevű bűnszövetkezetbe.Nővérem hirtelen elakadt, összerezzent. Elkapta a fejét a kameráról és megragadott valamit maga előtt az asztalon. Nem láttam, mi lehet az. Ahogy kinézett a gép mellé, megpillantottam a jobb fülében kedvenc, kék tollas fülbevalóját. Úgy látszott, megnyugszik kicsit, mert ismét visszafordult a kamerához.
-
Sikerült elnyernem a Sárkányok bizalmát és folyamatosan továbbítottam a megszerzett információkat a tábornoknak. Nagyon rossz dolgokat tettem, Iza, de csak azért, hogy megóvjam a világunkat... - Egy pillanatra megzuhant a kamera előtt, tartása megrogyott, vonásai ellágyultak, arca kimerültséget tükrözött. Az egész kiállásában volt valami mérhetetlen szomorúság, amitől meg akart szakadni a szívem.
Aztán hirtelen ismét felkapta a fejét. A háttérben tompa dörömbölést hallottam.
-
Figyelj rám, Iza! Emlékszel, amikor kicsik voltunk és lementünk a folyópartra? Azt játszottuk, ki tud gyorsabban átszaladni a köveken. Nagyon féltél, de megfogtam a kezed és megígértem, hogy nem lesz semmi baj. Bízol bennem? El tudnád ezt hinni nekem megint? - Jól tudtam, hogy nem láthatja, mégis helyeslőn bólintottam. Az életemet is rá tudtam volna bízni, hiába nem láttam már évek óta. A dörömbölés hangosabban megismétlődött és összerezzentem. Esküszöm, úgy hallottam, mintha lentről jött volna. -
Lebuktam, Iza, a Sárkányok felfedték az álcámat. Az egyik nagykutya, Yoshimura... - elhallgatott, megremegett az ajka. Közelebb hajolt a kamerához. -
Nagyon veszélyes ember. Ha valaha összekerülsz vele, nem tudsz... Én próbáltam, de nem sikerült... Nem akartam... Úgy sajnálom, bocsáss meg... - elcsuklott a hangja, a szájához emelte a kézfejét, hogy visszanyelje a könnyeit. Nagy csattanásra rezzentem ismét össze, és a lenti neszezés egyértelművé tette, hogy valami történik odalent, mégsem mertem elszakítani a pillantásom a képernyőről.
Gemma megtörölte az arcát és összeszedte magát. Egyenesen a kamerába nézett, úgy éreztem, a lelkembe lát.
-
El fognak rabolni, Izana. A Sárkányok bármikor ott lehetnek értetek, de te erős leszel és kibírod. Elképzelésed sincs, miféle szörnyűségeken fogsz átmenni, de ki fogsz tartani. El fogok menni érted és kimentelek onnan. Nem fognak megölni. - A füléhez nyúlt és lecsippentette a fülbevalóját, amit a kamerához tartott. Könnyek marták a torkomat. -
A monitor mellett, a bögrém alatt. - Csak ennyit mondott és tudtam, mire kér. A képernyő melletti lefordított bögréhez nyúltam. Anya kiabálása felszűrődött az emeletre, majd lépteket hallottam a lépcsőn fölfelé. Hátrakaptam a pillantásom az ajtóra, a rémülettől felpörgött szívverésemtől alig hallottam Gemma hangját. Míg ő tovább beszélt, felborítottam a bögrét és kivettem alóla a fülbevalója párját. Úgy szorítottam a markomba a kis ékszert, mintha az életem függne tőle.
-
Tartsd ezt magadnál és sose feledd, hogy a húgom vagy. Elmegyek érted és újra együtt leszünk, rendben? Légy bátor! - Ekkor berobbant mögötte az ajtó, mire megfordult a székkel és félrelökte azt, ahogy kipattant belőle. Fojtott kiáltásokat hallottam. Nővérem háttal állt a kamerának, és ahogy kicsapta maga mellé mindkét kezét, azok lángra lobbantak. -
Engem akartok? Gyertek és kapjatok el!A szobám ajtaja kivágódott és sötét hajú, talpig feketébe öltözött férfiak rontottak be rajta. Hárman lehettek. Az egyikük felkapott a székről, hiába üvöltöttem, csapkodtam és rúgkapáltam. Lerúgtam a bögrét az asztalról, felborítottam a széket a nagy hadakozásban, de gond nélkül lefogtak és kifelé vonszoltak. Egy tenyér betapasztotta a szám, a csuklóján különös, vörös tetoválást láttam. A monitor halkan zsizsegett a háttérben, a képernyőt elöntötték a lángok.
-
Yamakaji! Yamakaji!* - Ez volt az utolsó, amit hallottam, mielőtt kivonszoltak a folyosóra és anyám vérben fürdő holtteste láttán felszakadt belőlem egy sikoly. Hangom összezúzta az összes ablakot és üveget a házban, a férfiak a fejükhöz kapva dobtak le a földre. A hanghullámoktól berezonáltak a falak, a képek, festmények és dísztárgyak lepotyogtak a földre. Éreztem, hogy valami meleg szivárog a fülemből, a hangok eltompultak, a világ szűkülni kezdett körülöttem, míg végül elnyelt a sötétség és a földre ájultam.
Néhány hónappal ezelőtt-
Persze, hogy modell lesz belőled, butus! - nevettem. -
Az egész világ ismerni fogja a neved. Ezt ígértem, nem? - végighúztam az ujjam a torkán, fel az álláig. Belepirult az érintésembe, mégsem húzódott el, csak kiszélesedő mosollyal és csillogó szemekkel közelebb lépett hozzám. Ismét végigmértem. Alig múlhatott tizenöt. Manapság az idősebbeket szerették, nem úgy mint az én időmben.
-
Te mióta is modellkedsz? - érdeklődött, érezhetően még finom hezitálással a hangjában.
-
11 éves korom óta. Yoshimura-sannál megbízhatóbb embert nem ismerek. - Barátságos mosolyom láttán mintha enyhülni látszott volna, így a fekete furgon felé böktem a fejemmel. -
Mit szólsz, adsz nekünk egy esélyt?Az autóra nézett, majd rám. Elhúzta a száját. Jól ismertem ezt a pillantást, de megőriztem laza, nyugodt álcám és ugyanolyan várakozó, türelmes mosollyal figyeltem, mire jut végül. A telefonjáért nyúlt.
-
Fel kéne hívnom...-
A szüleid, persze. Csak nyugodtan, nehogy aggódjanak. - biztattam, majd az órámra nézve sajnálkozón elhúztam a szám. -
Ó, a válogatás már elkezdődött... Yoshimura-san nem szereti a késést. Ne haragudj, indulnom kell. De megadom a számom, ha sikerült beszélned a szüleiddel...A furgon felé indultam, mire némi tétovázás után felzárkózott mellém. Azt mondta, a kocsiban is fel tudja hívni őket végülis, én pedig megnyugtattam, hogy minden rendben lesz; a szavamat adtam, hogy vigyázni fogok rá, miközben kinyitottam neki a furgon oldalsó ajtaját és figyeltem, hogyan száll be és ragadja el végleg a sötétség.
Néhány órával később a furgon oldalának dőltem, míg Yoshimura emberei kipakolták a lány elkábított testét. Nem éreztem a világon semmit - olyan sokszor csináltam már, szinte rutinná, munkává vált, ahová reggel bemegy az ember, este meg hazajön. Embereket, fiatal lányokat rabolni is pontosan ilyen volt.
Josh mellém lépett és egy darab papírt nyújtott felém. Érdeklődve sandítottam előbb rá, aztán a lapra, mielőtt még lustán bezártam volna a telefonos játékot, amin pötyögtem és elraktam volna a mobilomat.
-
Mi ez? - kisimítottam és magam elé tartottam a lapot. Egy lesben lőtt fotó volt rajta egy korombeli lányról, néhány adat és cím, pontokba szedett felsorolás különleges képességekről.
-
A terjeszkedésünk következő állomása. Yoshimura azt akarja, hogy találd meg és szervezd be a kiscsajt.Épp csak gyanakvó oldalpillantást vetettem Joshra, mielőtt hangosan olvasni kezdtem volna a lapra írtakat.
-
Riasztók semlegesítése, bankok védelmi rendszerének feltörése, be- és kisurranás, teleportálás.... Repülés?! Ki ez, valami Supergirl? - hitetlenkedtem, mire Josh nevetve vállon veregetett.
-
Az új fegyverünk Sonya Blade ellen. Jobb, ha összebarátkozol vele.Azzal kettesben hagyott a papírral és az ismeretlen szupercsaj, az új munkám fényképével. Legalább Josh már nem hallotta, ahogy kaján félmosollyal megjegyzem, hogy egész aranyos.
* futótűz